A dél-amerikai világbajnoki selejtezők finisébe fordulva mindenkit az a kérdés foglalkoztat, hogy kik jutnak majd ki a 2022-es katari vb-re. Ezt egyelőre nem tudjuk, de arról számvetést tudunk végezni, hogy eddig mely tornákon mely válogatottak vettek részt, s hogyan szerepeltek azokon.

Köztudott, hogy a világon egyedüliként Brazília ötször hódította el a vb-trófeát, és bizonyára azt is valamennyi dél-amerikai labdarúgást kedvelő tudja álmából felkeltve, hogy Argentína és Uruguay egyaránt két-két alkalommal ülhetett fel a világ tetejére. Ezúttal azt tekintenénk át, hogy a centenáriumához közeledő versengés történetében az egyes tornákon hány és mely dél-amerikai válogatottak mérettették meg magukat.

Az 1930-as, első világbajnokságnak Uruguay adott otthont, és a mostani viszonyokhoz képest elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag gyerekcipőben járt még akkoriban a sportág és a lebonyolítás, ráadásul az új kezdeményezésű tornát sokan szkeptikusnak fogadták. (A dél-amerikai kontinenstornát, a Campeonato Sudamericanót akkoriban már rutinszerűen bonyolították le, a világszintű megmérettetést pedig addig az olimpiai játékok labdarúgó tornája jelentette.) Mindössze 13 csapat vett részt az első világbajnokságon, sok európai ország a hosszú hajóút miatt nem vállalta a részvételt, így azóta is egyedülálló módon hét dél-amerikai csapat vett részt a versenyen. Szinte lasszóval kellett befogni az indulókat a tornára. A hazaiak egy vitatott döntőben győzték le az argentinokat, csalással vádolták őket, melyen Uruguay úgy megsértődött, hogy a következő két világbajnokságon nem indult el, és évekig a kontinentális vetélkedéstől is távol maradt.

Az 1950-es brazil vb-n Uruguay a hírhedt "Maracanazo" alkalmával foglalta vissza a trónt a brazilok nagy bánatára, miközben az első tornán is résztvevő chilei-paraguayi-bolíviai trió ismét képviseltette magát.

"A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!" - tanulták meg az 1954-es torna dél-amerikai résztvevői. A számunkra végül szomorú véget érő világbajnokságon az Aranycsapat a negyeddöntőben Brazíliát, az elődöntőben Uruguayt búcsúztatta. (Argentína 1938-tól 1950-ig nem szerepelt világbajnokságon fenntartva sebezhetetlenségi érzetét.)

A svédországi világbajnokságot Brazília a 17 éves Pelé vezetésével nyerte meg, Argentína visszatérése dicstelenre sikeredett a 16 csapatos mezőnyben elért 13. helyezéssel. A '62-es chilei mundialon újra öt ország képviselte a kontinenst: Kolumbia először szerepelt vb-n, a brazilok címet védtek, a házigazda dobogóra állt, amely máig az egyetlen érem a három valaha volt dél-amerikai világbajnok országon kívül. Az 1966-os világbajnokságon az argentin válogatott egyfajta erkölcsi győztesként zárt, hiszen rendkívül vitatott körülmények között kapott ki a házigazda angoloktól a kontinens csapatai számára gyengén sikerült világbajnokság negyeddöntőjében. Négy évvel később Mexikóban a brazilok visszafoglalták helyüket a világ tetején, míg Argentína története során először és eddig utoljára nem tudta kvalifikálni magát egy tornára.

1974-ben újra négy hely jutott a földrésznek, a brazilok a négy között végeztek. Az 1978-as világbajnok Argentína házigazdaként a mennybe ment, miközben Brazília a harmadik, Peru a nyolcadik helyen végzett. A spanyol vb-n a későbbi győztes olaszok mögött zárt a középdöntőben Brazília és Argentína egyaránt. Ezt követően 1986-ban Diego Maradona vezetésével újra az Albiceleste koronáztatott meg. Négy évvel később a címvédő elvesztette a finálét a magasan a legmesszebbre jutó latin-amerikai csapatként.

Az 1994-es világbajnokságon Brazília az első négyszeres világbajnokká avanzsált az addig szintén háromszoros nyertes Olaszország legyőzésével. Eközben Argentínát a Maradona-botrány sújtotta, Kolumbia és az eddigi utolsó tornáján résztvevő Bolívia pedig a csoportból sem jutott tovább. (Andrés Escobar meggyilkolására egy héttel a kolumbiaiak kiesését követően került sor odahaza.)

A következő két vb-n egyaránt öt-öt dél-amerikai ország vett részt. Ecuador 2002-ben kvalifikálta magát először a tornára, mialatt a brazilok egy elvesztett és egy újabb megnyert döntőt regisztráltak. 2006-ban Uruguay elbukta a pótselejtezőt, így "csak" négyen utaztak el Németországba, míg a 2010-es dél-afrikai vb-n a kontinens öt résztvevő válogatottjából négyen nyolc közé jutottak, de a negyeddöntőt csupán a végül negyedik helyen végző Uruguay vette sikerrel.

A sportág újkori történetében először fordult elő, hogy Brazília rendezése révén hat dél-amerikai csapat volt ott a 2014-es világbajnokságon, ám végül Argentína elvesztette a finálét, a házigazda pedig a negyedik helyen végzett. A legutóbbi tornán újra öt csapat indult a kontinensről, a sikeres pótselejtezőt vívó Peru 40 év után jutott ki újra világbajnokságra.

Dél-amerikai válogatottak szereplése az egyes világbajnokságokon:

1930: Uruguay (világbajnok), Argentína (ezüstérmes), Chile (5.), Brazília (6.), Paraguay (9.), Peru (10.), Bolívia (12.)
1934: Argentína (9.), Brazília (14.)
1938: Brazília (bronzérmes)
1950: Uruguay (világbajnok), Brazília (ezüstérmes), Chile (9.), Paraguay (11.), Bolívia (13.)
1954: Uruguay (4.), Brazília (6.)
1958: Brazília (világbajnok), Paraguay (12.), Argentína (13.)
1962: Brazília (világbajnok), Chile (bronzérmes), Argentína (10.), Uruguay (13.), Kolumbia (14.)
1966: Argentína (5.), Uruguay (7.), Brazília (11.), Chile (13.)
1970: Brazília (világbajnok), Uruguay (4.), Peru (7.)
1974: Brazília (4.), Argentína (8.), Chile (11.), Uruguay (13.)
1978: Argentína (világbajnok), Brazília (3.), Peru (8.)
1982: Brazília (5.), Argentína (11.), Peru (20.), Chile (22.)
1986: Argentína (világbajnok), Brazília (5.), Paraguay (13.), Uruguay (16.)
1990: Argentína (ezüstérmes), Brazília (9.), Kolumbia (14.), Uruguay (16.)
1994: Brazília (világbajnok), Argentína (10.), Kolumbia (19.), Bolívia (21.)
1998: Brazília (ezüstérmes), Argentína (6.), Paraguay (14.), Chile (16.), Kolumbia (21.)
2002: Brazília (világbajnok), Paraguay (16.), Argentína (18.), Ecuador (24.), Uruguay (26.)
2006: Brazília (5.), Argentína (6.), Ecuador (12.), Paraguay (18.)
2010: Uruguay (4.), Argentína (5.), Brazília (6.), Paraguay (8.), Chile (10.)
2014: Argentína (2.), Brazília (4.), Kolumbia (5.), Chile (9.), Uruguay (12.), Ecuador (17.)
2018: Uruguay (5.), Brazília (6.), Kolumbia (9.), Argentína (16.), Peru (20.)

Ami az országonkénti szereplések számát illeti, az eddigi összes (21) világbajnokságon résztvevő Brazíliát nem előzheti meg senki. Argentína eddigi 17 és Uruguay 14 szereplése az önkéntes távolmaradással vagy a sikertelen selejtezőkkel magyarázandó. A három valaha volt világbajnokon kívül Chile kilenc, Paraguay nyolc, kihagyásai ellenére Kolumbia hat, a 40 éves böjt dacára Peru öt, Bolívia és Ecuador három-három vb-n indult. A kontinens válogatottjai közül egyedüliként Venezuela nem jutott ki soha egyetlen világbajnokságra sem.

A 2022-es seregszemlére Brazília és Argentína már sikeresen kvalifikálta magát, a maradék két, plusz a pótselejtezős egy helyezés még kiadó.