Kevesebb mint egy hónap múlva veszi kezdetét az Egyesült Államokban ezúttal 16 csapattal rendezendő Copa América tíz dél-amerikai válogatott és hat észak-, és közép-amerikai együttes részvételével.
Az idei Copa Américát 2024. június 20-tól július 14-ig rendezik az Egyesült Államokban. Immár második alkalommal kerül sor az USA-ban 16 csapattal a tornára a 2016-os centenáriumi eseményt követően.
A Campeonato Sudamericano (dél-amerikai bajnokság) a legrégibb nemzetközi labdarúgótorna a világon. Az első kiírása 1916-ban történt – 14 évvel az első világbajnokság előtt. A sportág ugyan az angoloktól indult, de a 19. század második felétől Dél-Amerikában is egyre jobban terjedt, országok közötti nemzetközi kontinenstornát is ott rendeztek először, és 1930-ban az első világbajnokságnak is Uruguay adhatott otthont.
Mostani nevén a Copa América a világ- és az Európa-bajnokság után a harmadik legnépszerűbb nemzetközi futballtorna a világon, a kontinensbajnokságok közt a második legtöbb érdeklődőt vonzza.
Az eddigi 47 tornán a tíz dél-amerikai országból nyolc elhódította már a kontinens legjobbjának járó címet, csak Ecuador és Venezuela nem volt még győztes. A 47 kiosztott aranyérem közül a legtöbbet Argentína és Uruguay gyűjtötte be 15-15 elsőséggel, míg Brazília kilencszer nyerte meg a kontinensbajnokságot. Paraguay, Chile és Peru két-két, míg Kolumbia és Bolívia egy-egy első hellyel bír.
1993-tól a torna tízes létszámát praktikus (és gazdasági) okokból gyakran felemelték 12 csapatosra, jobbára észak-amerikai válogatottak meghívásával. Mexikó és az Egyesült Államok is gyakori résztvevő volt az eseményen, de az utóbbi időben Japán és Katar személyében már ázsiai csapatok is részt vettek a tornán meghívott vendégként. A 2016-os centenáriumi Copa Américán a tíz dél-amerikai együttes mellett hat észak-amerikai versengett, csakúgy mint az idei rendezvényen.
Az 1916-os első kiírást Argentína rendezhette meg az ország függetlenségének századik évfordulója alkalmából. Ezzel párhuzamosan létrehozták a Dél-amerikai Labdarúgó-szövetséget (CONMEBOL). A tornán mindössze négy ország vett részt, körmérkőzéses rendszerben döntöttek a legjobb csapat kilétéről. A végső győzelem legnagyobb esélyese, Uruguay diadalmaskodott, megelőzve a házigazda argentinokat és a harmadik brazilokat, negyedikként Chile zárt.
Argentína a 15 aranyérme mellett 14 alkalommal lett második és ötször harmadik a tornán, 34 medáliával vezeti az éremtáblázatot. Uruguay az ugyanennyi első helyezése mellett hatszor kaparintotta meg az ezüst-, és kilencszer a bronzérmet (30 dobogó). Ami a többieket illeti, Brazília a kilenc arany mellett 12 második és hét harmadik hellyel bírnak, míg a kétszeres győztesek közül Paraguay hat, Chile négy, Peru pedig egy alkalommal végzett a második helyen.
A 47 dél-amerikai kontinensbajnokság közül Uruguay 45, Argentína 43, Chile 40, Paraguay 38, Brazília 37 eseményen vett részt.
A torna házigazdája a legtöbbször Argentína volt tíz rendezéssel, míg a "gauchókat" Uruguay és Chile hét-hét, Peru és az előző két Copának otthont adó Brazília hat-hat rendezéssel követi.
Nem dél-amerikai válogatottként a legtöbbször Mexikó vett részt a tornán (tízszer), Costa Rica eddig ötször, az Egyesült Államok négyszer indult.
A bajnokság történetének legjobb góllövője az argentin Norberto Méndez és a brazil Zizinho 17-17 találattal, mindketten az 1940-es, 1950-es években alkottak. Az aktívak közül a peruiak gólfelelőse, Paolo Guerrero és a chilei kiválóság, Eduardo Vargas 14-14, míg a 2022-ben világbajnoki címet nyerő Lionel Messi 13 gólnál tart.
A Copán játszott mérkőzések számában Messi a chilei kapus, Sergio Livingstone társaságában 34 fellépéssel rekorder, az első mérkőzésen tehát egyedüli csúcstartóvá válhat. Őket követi a rangsorban az említett Zizinho 33, valamint Victor Ugarte (Bolívia) 30 és Máximo Mosquera (Peru) 28 fellépéssel. A továbi aktív játékosok közül két chilei, Gary Medel és Claudio Bravo azi dei Copán a legjobbak közé kerülhet, mivel előbbi 27, utóbbi 25 meccsnél tart.
A hőskor uruguayi sikercsapatából Ángel Romano hat alkalommal volt győztes válogatott tagja, ezzel egyénileg ő birtokolja a legtöbb aranyérmet a Copáról.
Guillermo Stábile ülhetett le a legtöbb alkalommal a kispadra, az 1941 és 1957 között hét tornán résztvevő argentin szakvezető 44 Copa América-meccsen irányította a válogatottat, hatszor meg is nyerték a tornát.
A Copa América csoportbeosztása:
A csoport: Argentína, Peru, Chile, Kanada
B csoport: Mexikó, Ecuador, Venezuela, Jamaica
C csoport: Egyesült Államok, Uruguay, Panama, Bolívia
D csoport: Brazília, Kolumbia, Paraguay, Costa Rica