Új év, új irányok. Az új sorozatunkban átlépjük Dél-Amerika határait, és a kontinens valamennyi országának jelentősebb stadionjainak bemutatását követően Mexikóban "nézünk szét".
A legjelentősebb mexikói stadionokat bemutató sorozatunkat nem is kezdhetjük mással, mint a Mexikóvárosban található ikonikus létesítmény, az Estadio Azteca feltérképezésével.
Az Estadio Azteca az 1968-as nyári olimpiára készült Pedro Ramírez Vázquez és Rafael Mijares Alcérreca építészek tervei alapján. Az azték nevet szavazás útján választották az ottani őslakosokra való tekintettel. A helyiek máig „Szent Urszula kolosszusának” nevezik, mivel az ő nevét viselte a földterület, ahová építették a stadiont – a környező városrészt még most is így hívják.
Az akkor 107 ezer férőhelyes stadion avatómérkőzését 1966. május 29-én a helyi Club América és az olasz Torino FC vívta egymással (2–2), az ünnepélyes kezdőrúgást Gustavo Díaz Ordaz államelnök végezte el. A 2200 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő stadion játékterét az utcaszintnél 9 méterrel lejjebb süllyesztették, speciális vízelvezető-rendszerének köszönhetően azonban bármilyen zivatar után azonnal alkalmas a játékra.
Az elmúlt több mint fél évszázad alatt a létesítmény több felújításon átesett, jelenleg hivatalos 87 523 néző befogadására alkalmas. Valamennyi ráncfelvarrást követően megőrizte a stílusát, melyet a külső szemlélő számára legfőképpen a stadion jellegzetes tetőszerkezete adhat meg.
Korábban a befogadóképessége magasabb is volt, így labdarúgó-mérkőzésen 119 853 fő számít a rekordnak egy 1968-as Mexikó-Brazília mérkőzésről, míg az abszolút csúcsot Julio César Chávez és Greg Haugen 1993-as bokszmérkőzése tartja, melyre több mint 132 ezren zsúfolódtak be az Aztecába.
Az Estadio Azteca a világ egetlen stadionja, amelyben két világbajnoki döntőt is rendeztek: az 1970-es és az 1986-as vb fináléjának adott otthont.
Előbbi világbajnokságon tíz, utóbbin kilenc mérkőzés helyszíne volt. Emellett az 1968-as olimpia kilenc labdarúgó-meccsét bonyolítotátk le benne, köztük a Magyarország–Bulgária döntőt, ahol a magyar válogatott az eddigi utolsó olimpiai bajnoki címét jegyezte.
1986-ban ebben a stadionban lett világbajnok Diego Armando Maradona, mint ahogyan az argentinok isteni tízese ugyancsak az Aztecában szerezte a máig vitatott „kezes” gólját és az évszázad góljának is megválasztott szólógólját az angolok elleni negyeddöntőben.
Továbbá még olyan tornákat rendeztek a létesítményben, mint az 1971-es női világbajnokság, az 1975-ös Pán Amerikai Játékok, az 1977-es CONCACAF-bajnokság, az 1983-as ifjúsági világbajnokság, az 1983-as és a 2003-as Arany-kupa, az 1999-es Konföderációs Kupa vagy a 2011-es U17-es világbajnokság.
A stadion mexikói válogatott hazai mérkőzései mellett a Club América és a Cruz Azul otthona, de időről időre más mexikóvárosi csapatok is birtokba vehették a létesítményt. Az 1916-ban alapított América az ország legnépszerűbb és leginkább megosztó csapata, ötéves szünet után éppen tavaly év végén nyerte meg újra a bajnokságot, így 14 elsőségével mondhatja magát az ország rekordbajnokának. Csaknem egy évszázaddal ezelőtt Hidalgóban alapított Cruz Azul 1971-ben költözött Mexikóvárosba, azóta többnyire az Azteca volt a csapat hivatalos otthona. A "kékek" alkalommal hódították el a mexikói bajnokságot, utoljára a 2021-es Guardines-ben ünnepelhették a végső sikert.
A labdarúgás mellett NFL-mérkőzéseket és profi bokszgálákat is tartottak már itt. Az Azteca kedvelt koncerthelyszín, számtalan híres előadóművész és zenekar lépett fel már benne. 1999-ben II. János Pál katolikus egyházfő celebrált misét a helyszínen.
A 2026-os világbajnokság helyszínei közt is szerepel, így egy harmadik világbajnokságon is otthon adhat mérkőzéseknek.
