Az egykori argentin válogatott középpályás, Andrés D'Alessandro az elmúlt hétvégén játszotta le profi pályafutása utolsó mérkőzését. A keménykötésű labdarúgó könnyek közepette búcsúzott a brazil Internacional csapatától, melynek színeiben az elmúlt évek alatt klublegenda státuszba emelkedett.
Másfél héttel ezelőtti bejelentése nyomán, Andrés D'Alessandro az elmúlt hétvégén lépett pályára utoljára az Internacional mérkőzésen, amely 2-1-es győzelmet aratott a brazil bajnokság (Campeonato Brasileiro) legutóbbi fordulójában a Fortaleza ellen. Az argentin légiós még gólt is szerzett a találkozó alatt a lefújás után pedig hősként ünnepelték társai és a szurkolói.
Az elmúlt napokban már a 41. születésnapját ünneplő D’Alessandro annak idején 2003 és 2006 között a Wolfsburg labdarúgója volt, de európai kalandozása során megfordult a Real Zaragoza és a Portsmouth együttesében is. 2008 óta ismét a dél-amerikai kontinensen szerepelt, melynek jelentős részét a brazil Internacional csapatánál töltötte egészen 2020-ig, és a Porto allegrei egylet klubtörténetének nagyjai közé emelkedett. D’Alessandro a klub színeiben több mint 500 mérkőzésen lépett pályára, miközben összesen 13 trófea elhódításában segédkezett. A rutinos labdarúgó az elmúlt évet az uruguayi Nacional együttesénél töltötte, januárban tért vissza szíve klubjához, ahol tavasszal kilenc mérkőzésen szerepelt a Gaúcho-bajnokságban. Másfél hete pedig bejelentette, hogy abbahagyja aktív pályafutását.
Európai hazatérését követően 2008 januárjában egykori riveres edzője, Ramón Díaz hívó szavára csatlakozott a városi rivális San Lorenzo együtteséhez. A nagy összeborulás és hazatérés viszont mindössze bő fél évig tartott, ezután igazolt az Internacional csapatához. A brazil csapatnál való szerepvállalása közben egyszer, 2016-ban kölcsönben visszatért a River Plate gárdájához, ahol veterán hadvezérként segítette Marcelo Gallardo elsősorban fiatalokra épülő, megújulóban lévő csapatát.
Annak idején 2001-es ifjúsági világbajnokság második legértékesebb játékosának választották meg a gólkirály Javier Saviola mögött, miközben magabiztosan nyerték meg a tornát. Ugyancsak tagja volt a 2004-es athéni olimpián aranyérmet szerző korosztályos argentin nemzeti csapatnak.
A fáradhatatlan klasszis 2003 és 2010 között 25 mérkőzésen szerepelt az argentin nemzeti válogatottban, melyek alatt három találat fűződött a nevéhez.
