Futballtangó

A szélvész pályafutásáról - Claudio Caniggia

2022. január 10. - _Adamo_

claudio-caniggia-ef60bad0-ed00-473b-b291-c43af749f7f-resize-750.jpeg

Vasárnap ünnepelte 55. születésnapját az 1990-es évek meghatározó argentin játékosa, Claudio Caniggia, aki bár már jó ideje visszavonult, a rutinosabb futballrajongók emlékezetében egész biztosan máig élénken él karaktere.

A Buenos Aires tartománybeli Henderson városának leghíresebb szülöttjének számító Claudio Caniggia 1967-ben látta meg a napvilágot. A szélvész gyors szélső a felnőttek közt 1985-ben mutatkozhatott be a patinás River Plate csapatában, 1986-ban pedig nagyon fiatalon tagja volt a Libertadores-kupát, Interkontinentális Kupát és Interamerika Kupát nyerő „milliomosok” gárdájának. Sok más argentin játékoshoz hasonlóan fiatalon Olaszországba a csábították őt, a Serie A-ban az első szezonját a Hellas Verona, a következő hármat az Atalanta alkalmazásában töltötte. A bergamóiaknál komoly becsben tartották, 1989 és 1992 között 99 mérkőzésen 29 találatig jutott a csapat színeiben. Tőlük az olasz főváros felé vette az irányt, s az AS Roma játékosa lett, első szezonja után azonban 1993-ban pozitív doppingtesztet produkált, miután a bohém életvitele eredményeként kokainfogyasztást mutattak ki a szervezetében.

Caniggia a 13 hónapos eltiltást követően a portugál Benfica csapatában indította újra karrierjét, és az 1994-1995-ös szezon alatt újra 16 gólt lőtt. Spanyol és angol csapatokkal is hírbe hozták, végül hazatért a Boca Juniors együtteséhez, ami egykori River-nevelésként igencsak meglepő igazolásnak számított. Az 1996-1997-es idényt teljes egészében kihagyta családi okokra hivatkozva, miután az édesanyja öngyilkosságot követett el. Újabb két „genovaiaknál” töltött évet követően visszatért az Atalanta soraiba az olasz másodosztályba, feljutáshoz segítve bajba jutott klubját.

A „Szél fia” (El Hijo del Viento) és a „madár” (El Pájaro) becenevekre hallgató szőke hosszú hajú szélső támadó 2000-ben korábbi álmát beváltva kipróbálhatta magát a szigetországban, noha nem az angol Premier League-be igazolt, hanem Skóciában töltött el három szezont. Előbb a Dundee FC játékosa volt, majd a Glasgow Rangers színeiben egy bajnokságot, illetve két-két kupát és ligakupát nyert. Karrierje legutolsó állomásaként a 2003-2004-es idényt a Qatar SC csapatánál töltötte, mellyel ugyancsak regisztrálhatott egy hazai kupagyőzelmet.

Caniggia tagja volt az 1990-es olaszországi világbajnokságon a döntőig menetelő címvédő válogatottnak, ráadásul győztes gólt szerzett a brazilok elleni nyolcaddöntőben és kiegyenlített az olaszok elleni elődöntőben, melyet az Albiceleste büntetőkkel nyert meg. Egy évvel később ugyancsak szerepelt az 1991-es Copa Américán, amely az argentin válogatott végső sikerével ért véget. Az 1994-es vb-n szintén két találatig jutott, mindkettőt Nigéria legyőzése alkalmával szerezte a csoportkörben. Ezen a két világbajnokságon szerepelt, ugyanis ’98-ban Daniel Passarella nem hívta meg, majd bár veteránként ott volt Marcelo Bielsa keretében a 2002-es világbajnokságon, egyetlen percet sem játszott. Ekkor lett a vb-k történetének első kispadról kiállított játékosa, miután a Svédország elleni mérkőzés alatt felmutatták neki a piros lapot.

Összességében 50 pályára lépés alatt 16 találat fűződött a nevéhez a nemzeti csapatban 1987 és 2002 között.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://futballtango.blog.hu/api/trackback/id/tr2916808510

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
comments powered by Disqus
süti beállítások módosítása