A 2021-es esztendő során az argentin válogatott 28 év után nyert újra nagy tornát, amikor nyáron az ősi rivális Brazília szentélyében, a Maracanában elhódította a Copa Américát. Ezzel alighanem minden szurkolójuk évét bearanyozták, még akkor is ha a koronavírus-járvány mindennapjait éljük.
Lionel Scaloni szövetségi kapitány irányításával az argentin válogatott 2019. július 2-án szenvedett utoljára vereséget a Brazília elleni 2019-es Copa América-elődöntőben, azóta megnyerte az idei kontinensbajnokságot és kiváló teljesítménnyel már biztosította helyét a kvalifikációból a jövő évi világbajnokságon. Az Albiceleste összességében 27 veretlenül megvívott mérkőzésnél tart.
Mindez egyébiránt minden idők második leghosszabb veretlenségi sorozata a válogatott történetében. A rekord a legendás Alfio Basile nevéhez fűződik, akinek irányításával a válogatott 31 mérkőzésen nem talált legyőzőre 1991 és 1993 között, és immár ez is belátható közelségbe került. Nyilván a kvalifikáció már megvan, így a hátralévő öt vb-selejtező gyakorlatilag már tét nélküli lesz, a válogatott szabadon készülhet, csiszolódhat a 2022 novemberében-decemberében megrendezésre kerülő katari világbajnokságra.
Jómagam a '90-es évek vége óta vagyok az argentin labdarúgás szurkolója, azóta azonban a válogatottat egyetlen nagy tornán sem láthattam végső sikert ünnepelni - leszámítva a két olimpiai bajnoki címet, vagy éppen a junior válogatott vb-győzelmeit. Bevallom, a sorozatos elvesztett döntők után már szkeptikus voltam és kezdtem megbarátkozni vele, hogy az egykori kétszeres világbajnok számára legfeljebb az örök második helyezés van megírva. Noha Scaloni válogatottja már a Copa América előtt is mutatott biztató jeleket, egyszerűen a korábbi kudarcok után nem mertem különösebben reménykedni az idei végső győzelemben. Még a brazilok elleni döntő kapcsán is óvatos voltam. Noha a szívem fel tudott volna robbanni a meccs előtt, az eszem nem igazán akart hinni a sikerben. Hatalmas megkönnyebbülés volt, hogy végre sikerült, és bizonyára ezzel sokan érzünk ugyanígy... Talán kellett ez a siker hozzá, hogy a vb-n majd teljes erőbedobással tudjunk szurkolni, és ne legyenek bennünk az elvesztett döntők gátjai. Ahogy a játékosok lelkének is szükségük volt a győzelemre, hogy ne nyomja őket agyon a több évtizedes teher, ami a vállaikra nehezedett eddig.
Fontos mozzanata volt a 2021-es esztendőnek, hogy folytatódhatott az argentin bajnokság, és ősszel már a nézők is visszatérhettek a lelátóra. A River Plate csapata hét esztendő elteltével végre újra elhódította a bajnoki címet, s bizonyára még a semleges vagy akár a Boca-szurkolók is elégedettséggel summázták, hogy Marcelo Gallardo továbbra is marad a "milliomosok" kispadján.
Mindig fájó, amikor egy megszokott kedvencünk befejezi pályafutását, de Sergio Agüero hirtelen jött kényszerű befejezése különösen mellbevágó volt, hiszen még legalább egy vb-szereplés simán benne lett volna neki. Persze, a legfontosabb az egészsége, és valószínűleg nem lett volna más, ésszerű lehetősége, ez így még mindig jobb, mintha kockáztatott volna, de joggal lehet bennünk hiányérzet a sors felé.
Ami a projektünket illeti, úgy gondolom, hogy 2021-ben a Futballtangó blogot sikerült még inkább felhelyezni a magyar sportmédia térképére, ha dél-amerikai labdarúgásról van szó. A Copa América kapcsán számos írást készítettem a Büntető.com és a FociClub.hu oldalára (mindkettőnél hosszabb ideje állandó szerkesztőként tevékenykedem), emellett a blog felületén és a facebook-oldalunkon közölt írásokat is előszeretettel osztották meg, vették át különféle magyar sportportálok, helyi lapok. A nyári kontinenstorna idején a megszokottnál is szélesebb körben volt alkalmam népszerűsíteni a dél-amerikai labdarúgást, hiszen televíziós-, rádiós-, és podcast-szerepléseim is adódtak a Copa América alkalmából. Nem titkolt célom, hogy az argentin, és az összességében még mindig homályos foltnak számító dél-amerikai focit minél jobban megismertessem az érdeklődő magyar szurkolókkal, miközben én is egyre jobban beleásom magam, és ezt szeretném folytatni a továbbiakban is. Tervezem, hogy a 2022-es vb-vel is minél mélyrehatóbban foglalkozzak majd, nyilván az nem csak dél-amerikai foci, de első sorban majd ezen válogatottakkal, és remélhetőleg a minél jobb argentin szerepléssel.
Talán az egyéb esetleges viszontagságok mellett az argentin válogatott sikere a 2021-es évet mindenki számára egy picit kellemesebbé varázsolta, és bízzunk benne, hogy 2022 még szebb lehet a jóvoltukból.
Sikerekben, boldogságban és egészségben gazdag új esztendőt kívánok mindenkinek!
